Talán kitűnik, utóbbi hónapok egyik kedvenc gasztro-célpontja (nálam) Pozsony. Mivel nincs messze a magyar határtól, akár hétvégi célpontnak is nagyszerű. Nem csak enni lehet jókat, szuper borbárok is várják a fanatikusokat, utána pedig jöhet a bulizás!
Mama a papa borpince és étterem

Jellemző, hogy bár a helyet még novemberben fedeztem fel, jókora késéssel érek el ide a hírekkel... (egyébként azoknak, akik az utóbbi időben annyit kérdezgetnek, mit is szeretnék közelgő születésnapomra, ezúton üzenem: időt...)
Az étterem Pozsonyban, a Novy Most (új híd) tetején található, sportosabbak nyugodtan menjenek fel lépcsőn (430-at kell megmászni), a kényelmesebbek lifttel szemvillanás alatt fenn vannak 85m magasságban. Gyönyörű kilátás a városra, a Dunára, pazar ételek, profi kiszolgálás, jó hangulatú éjszakai élet. watch.taste.groove, ahogy a frappánsan megválasztott szlogen mondja. A konyha saját bevallásuk szerint "mediterrasian", azaz a ázsiai és a mediterrán konyha ízei ötvöződnek. Én inkább azt mondanám, olyan mutassuk meg, mit tudunk jellegű. Ami abszolút melletük szól, az a végtelen gondos és figyelmes kiszolgálás, amilyennel mostanában nagyon kevés helyen találkoztam. A borlapon egyaránt szerepelnek a világ nagy híres borvidékeinek hírvivői (Ausztrália, Új Zéland, Chile, Franciaroszág stb), és természtesen akadnak hazai borok, amik méltóan veszik fel a versenyt a nagyokkal.
Nem vagyok megelégedve az utóbbi időben a freebloggal. A múlt héten kétszer is elszállt az iromány a levegőben, a sablon pedig állandóan szétesik. Mi van máár?
Mindegy, ez nem gátol meg abban, hogy akár harmadszor is leírjam ugyanazt. De majd csak ha visszajön az ihletem. Addig is egy kis finomság a múlt hét végéről: a mohácsi busókkal együtt hangoskodva űztük el a telet, a mai napot elnézve elég nagy sikerrel. Szombaton pedig szétnéztünk Villányban, hogyan állnak a szőlősgazdák a metszéssel, bújtatással. Bock Józsinál megkóstoltuk az idei ősz kedvenc levesét, a töklevest. Pont úgy készítik, ahogy szeretem: krémes, de mégsem túlságosan, és finoman ízes a tökmagolajtól. A múltkor kicsi, csíkos gesztenye ízű tököket vettem a piacon, abból készült itthon a leves.
A recept
1 kg sütni való tök, a fele 2x2 cm-es kockákra vágva, a másik fele héjastól megsütve sütőben
húsleveslé
főzőtejszín
tökmagolaj
só, bors, szerecsendió az ízesítéshez; pirított tökmag a tálaláshoz
A kockákra vágott tököt annyi húslevesben felrakom főni, hogy jól ellepje. Sóval, borssal ízesítem, és puhára főzöm. Amikor megfőtt, a sült tök belsejét belekaparom, együtt összeturmixolom, és ha túl sűrű lenne, még húslevessel hígítom, és felforralom. Szerecsendióval fűszerezem, hozzákeverem a tejszínt (mennyiséget nem írok, mindenki döntse el, mennyire szereti krémesen. Én úgy szeretem, ha nem túl krémes, nem "desszert" jellegű, a tejszínt csak arra használom, hogy kicsit krémessé tegye), összemelegítem. Tálaláskor meghintem tökmag olajjal és a pirított tökmaggal.