2007. augusztus 21., kedd

Aceto Balsamico

Amióta Mamma beleültette a bogarat a fülembe a balzsamecetes koktéllal, egyfolytában próbálgatom, mihez lehet még használni, mert imádom az ízét. Bújtam a netet, hogyan lehet sűrű díszítő-sziruppá változtatni, mert imádom, amikor az éttermekben ilyennel firkálják össze a tányért.

A múltkori olasz tan-túra alkalmával berontottam egy szupermarketbe, egy gyors bevásárlásra, és ott bukkantam rá arra a csodára, amivel ilyen frankón lehet rajzolni, és nagyon finom is!

 

 


Ps: visszatértem a szürke hétköznapokból jól megérdemelt, éves szabadságomról; így újra aktív résztvevője leszek a gasztroblogger társadalomnak! Már alig várom Eszter fordulóját a VKF-en!

 

19:24| Mindenmás | Aubergine

2007. augusztus 5., vasárnap

Pillanatkép


Nem sok olyan helyen jártam az utóbbi időben, ami ennyire elragadott volna, de ha valaha Saluzzo város környékére sodor benneteket az élet (Piedmont, Olaszország), akkor keressétek fel a Poggio Radicati-t, ahol az eredeti piemonti konyhával ismerkedhettek meg, modern tálalásban, fantasztikus környezetben.

Természetesen részletekkel is szolgálok majd, de már csak a nyaralás után!

S egy idézet, amit náluk hallottam (az eredeti Dionüszosztól származik):

"É boun pensiero, aspirando a grandi cose, curare le piccole."

vagyis: a nagy dolgok mellett jó, ha a kisebbekre is jut időnk...

 

19:37| Mindenmás | Aubergine

2007. augusztus 3., péntek

Tonhal, másodszor

 


  Mint már azt említettem, az első tonhalsteak-próbálkozásnál túlsütöttem a halat. Most újabb verzióval próbálkoztam; egy egyszerű körettel, és azt kell mondjam, összhatásában is sokkal jobb lett, mint az előző változat.

A recept - 2 személyre

4 megtermett tonhalszelet

1 fej római saláta

szezámmag

só, bors, olívaolaj, citrom a halhoz

A tonhalszeleteket a sütés előtt sóztam, borsoztam; forró serpenyőben (nagyon forró!) kevés olívaolajon oldalaként kb. 1-1 percig (tényleg nem tovább!) sütöttem. Így a belseje is átforrósodott, de nem száradt ki a hús; szaftos és omlós maradt.

A salátát hosszában negyedeltem, megtisztítottam, leszárogattam, és felforrósított serpenyőben 2 evőkanál olívaolajon oldalanként 2 percig átmelegítettem; menet közben került rá só és bors is, és 1-1 marék szezámmag (érdemes lefedni sütés közben, mert a saláta víztartalma miatt eléggé csapkod).

 

15:58| Ételek | Aubergine

2007. augusztus 1., szerda

Nektarinhab

 


Álmomban sem jutott volna eszembe, hogy a babáknak kínált gyümölcspüré igazi desszertnek is megállja a helyét. De meglepődve tapasztaltam, hogy egy kis módosítással érdekes, nem túl édes finomság lehet belőle.

 

A recept

6 nagyobb, érett nektarin

2 csillagánzis

1-1 marék hámozott pisztácia és törökmogyoró

0,5 dl Galliano likőr (vagy bármilyen ánizsos ital: ouzo - görög, vagy pastis - francia )

8-10 dkg cukor (igazából nehéz megmondani, mennyi cukor is kell pontosan. A barackok édessége miatt én csak 8 dkg-ot tettem, de az eredeti recept szerint kell a 10 dkg)

0,3 dl zsíros tejszín

A cukrot 1,5 dl vízzel és a két csillagánizzsal felforraltam, majd beledobtam a meghámozott, felkockázott barackot. Kb. 4 perc forralás után félrehúztam, kihűtöttem, majd pürévé turmixoltam, hozzáadva a likőrt, és természetesen turmixolás előtt eltávolítva az ánizst.

Amíg a barack hűlt, száraz serpenyőben megpirítottam a pisztáciát és a mogyorót, majd párszor rácsaptam egy kés lapjával a pirított magokra, hogy nagyobb darabokban maradjanak.

A felaprított magok háromnegyedét a püréhez kevertem, poharakba adagolva jól behűtöttem. Tálalás előtt közvetlenül cukor nélkül felvert tejszínnel és a maradék magokkal díszítettem.

Az eredeti recept a Maxi cuisine augusztusi-szeptemberi számából való

16:36| Finomságok | Aubergine

Rólam
Szeretek enni. Szeretek főzni. Szeretem a szép borokat. Szeretem az életet...