2006. május 27., szombat
A tökéletes desszert
Nem csoda hát, ha ezekben a napokban a hűtőm zöldség-rekeszében állandó lakó a földieper. És akkor sem esem kétségbe, ha a bent felejtett gyümölcs már nem friss; és nem olyan hívogató látvány, akkor elkészítem belőle az egyik leggyorsabban elkészülő, de nálam minden tekintetben a tökéletes desszert összes ismérvével rendelkező finomságot: egy habos-epres-fagyos csodát.
A recept
Személyenként egy maréknyi piros bogyót számolok, ezeket alaposan megmosom és eltávolítom zöld kalapkájukat. Turmixgépben pépesítem adagonként 2 gombóc finom vaníliafagylalttal és 1 evőkanál tejszínnel. Desszertes pohárkákba töltöm, díszítésként "töltött" jégkockát dobok bele.
Ezekből a jégkockákból minden tavasszal készítek jó pár adagot - epret, bodzavirágot teszek a kocka-készítőbe; aztán a nyár folyamán folyamatosan frissítem a készletet, az idénynek megfelelően - jöhet a cseresznye, meggy, bogyós gyümölcsök, ehető virágok; csak a fantázia szabhat határt. Nemcsak jól mutatnak, finom csemege is a forró napokon a jégbe hűtött gyümölcsök garmadája.
2006. május 25., csütörtök
Paprika&Parmezan Snail
Now, for the sake of the third edition of Hay Hay it's Donna Day the recipe was Checquerboard Snap Cookies, and the host this time is Clare from Eatstuff. According to the rules, the cookies have to have at least 2 flavours and 2 colours. (you can find the original recipe here)
To make my own version, I've choosed a salty one and redesigned the original cookie. I bake this cookie almost the same way as Donna does, since I got the right to step into my mother's kitchen, it was among my first attempts.
The recipe
To make the dough, mix well 185gramms of butter with 500gramms of flour, add 1 teaspoon baking powder, 1 egg, and 1 or 2 tablespoons of sour-cream. Salt it to your taste. Remove the half of it and set aside. Add 3 talbespoons of grated parmezan to the first half, and 2 talbespoons of groud red (peferably Hungarian) paprika to the other. Roll each amount of doughs 4mm stick. Place the red one below, spread butter on it as thick as possible, spread with grated cheese (I used emmantaler); cover it with the "white" dough, roll like a paper, and cut off 5-6 mm slices. Bake in medium temperature for 10-15 minutes.
12:03| Finomságok | Nemzetközi | Aubergine
2006. május 23., kedd
Frissítő bodzalimonádé
In English Ha már a tavaszi finomságok felsorolásánál tartunk, íme egy újabb kedvencem: a bodza. Hazánkban is őshonos, a régi paraszti háztartások egyik tradícionális nyersanyaga volt. Virágát, bogyóját, levelét és kérég majdnem olyan gyakran használták gyógyításra, mint a kamillát. De a konyhában is sok finomság készült belőle: tea, lekvár, befőtt, bor, sőt még pálinka is (ami ma újra reneszánszát éli). Számos bodzafaj létezik, ezek közül jelentőségét tekintve kiemelkedik a fekete bodza. Cserje vagy fácska, erdőszegélyeken, nem művelt legelőkön fordul elő; de ma már számos Európai országban kulturnövénynek számít. Virágzása május-júniusra tehető, ilyenkor érdemes a begyűjtött virágból magas C-vitamin és ásványianyag tartalma miatt üdítő italt készíteni; majd az augusztusban beérő sötétibolya bogyótermésből újabb finomságok kerülhetnek az asztalra. A kozmetikában is szívesen használják a bodza bogyóját magas gyümölcssav és AHA-sav tartalma öregedés-gátló, antioxidánst hatása miatt. Egyébként számos hiedelem is fűződik a bodzához: egy néphit szerint a bodzában lakik a parasztudvar jó szelleme, aki megvédi a házat és a családot a tűztől és más bajoktól.
Nem vagyok híve a cukros-édes bodzaszörpnek, de annál szívesebben készítem ezt a frissítő üdítőitalt, amit felnőtt társaságban egy kis vodka segítségével még meg is lehet bolondítani. Itt érdemel egyébként említést a Sambuca nevezetű olasz likőr, amit bozdabogyóból és édesgyökérből készítenek.
Amíg tart a bodza virágzásának szezonja, biztosan ki fogom próbálni a palacsintatésztába mártott és olajban kisütött bodzavirágokat is, hiszen nagyon jól hangzik, egy kis fahéjjal megszórva isteni desszert kerekedhet belőle. Ősszel pedig egy finom bodzachutney készítésérére csábítok mindenkit, ami nagyszerű és különleges körete sülteknek!
A recept
10-12 virágernyőt (bogár és levéltetű menteset) megfosztok a vastag zöld nyelétől, kb. 2 liter 50-60 fokos vízzel leöntöm, jól összekeverem és miután kihűlt 1 napra hűtőbe állítom. Leszűröm, ízlés szerint mézzel és citormlével ízesítve, hidegen kínálom.
(a virágról készült fényképért köszönet Gene Wilburn-nek)
2006. május 22., hétfő
Zöldség-kavalkád tavasziasan
A tavaszban a legjobban a sok friss zöldséget szeretem. És amikor megérkezik a várva várt újkrumpli, akkor soha nem tudok ellenállni a kísértésnek, hogy heteken át minden nap legalább egyszer ne kerüljön az asztalra (ha rajtam múlna, akár kétszer is...) Hosszú időn keresztül csak növényi eredetű étkeket fogyaszottam, és még ma is inkább zöldség-evőnek tekintem magam; így nem egy vegetáriánus recept van a tarsolyomban. A baráti körünkben is van egy-két elhivatott zöldség-fogyasztó, így nem rettenek meg, ha vendégségre készülve magunkat is el kell látni pár finom falattal.
Kicsit a grill-partyk hangulatát idézi ez az összeállítás, de mivel az időjárás az elmúlt napokban nem mindig kedvezett a szabadtéri programoknak, inkább a biztos fedelet nyújtó konyhában hoztam össze az ételt.
Ha fel kellene sorolnom három olyan zöldséget, amit nem tudok megunni, akkor az a cukkini, az uborka és a burgonya lenne. Számtalan variácóban, töltve, sütve, főzve, kirántva, önmagában vagy mással körítve; de mindig hajlandó vagyok enni belőlük.
A recept
Ez alkalommal a burgonyát (méretétől függően) félbe vágtam (mivel újkrumpliról van szó, nem hámoztam meg, csak kefével kicsit megsúroltam), vagy egyben hagytam és olajban kisütöttem. Amikor már majdnem készen volt, rádobtam két nagy csokor friss petrezselymet (vigyázat! a forró olajban rögtön fröcskölni kezd a nedvességtartalom miatt); majd nagy szemű tengeri sóval fűszereztem. Amíg a krumpli sült, a sütőben grill fokozaton a karikákra vágott, és olívaolajjal megcsepegtetett cukkinit, valamint a fokhagymagerezdeket körülbelül 10 perc alatt aranybarnára sütöttem.
A mártogatóshoz a hajszálvékonyra szeletelt uborkát előbb sóval meghintve pihenni hagytam egy fél órát; majd tejföllel, kevés apróra vágott fokhagymával, és ízlés szerinti frissen facsart citromlével ízesítettem.
Melegen is nagyon finom, de hidegen, egy-két pohár jó szárazbor vagy rosé mellé is hatalmas mennyiség el tud fogyni belőle.
2006. május 17., szerda
Csokoládés sajt-lepény
Nem kell különleges alkalom ahhoz, hogy tortát süssek. Egyik szenvedélyem a csokoládé, így hát nem meglepő módon pár héttel ezelőtt csokoládés receptekért túrtam fel a netkönyvtárat. A klasszikus piskótás-vajas-krémes torta helyett valami újszerűt kerestem. Az eredeti receptet az amerikai Ghirardelli csokoládé ihlette; számos ínycsiklandóan finom édesség és érdekesség között bukkantam rá. Ha kimondom: torta; mire gondol mindenki? Valamiféle szépséges költeményre, ami a mellett, hogy nagyon finom, szemet gyönyörködtetően díszített; megállja a helyét bármelyik lakoma asztalán. Talán pont ezért nem illik a torta megnevezés ehhez a desszerthez. Talán lehetett volna szebbre is alkotni, talán egy kis hab-díszítéssel egészen másként mutatott volna. De pont az benne a jó, hogy amennyire egyszerű a külalak, annál izgalmasabb az ízvilága.
Először magasra szaladt a szemöldököm a hozzávalók és az elkészítés módjának listáját végigolvasva, de harmadik nekifutásra már tetszett az ötlet. Ez már a második próbálkozás egy héten belül; az osztatlan sikert miatt meg kellett ismételnem, hogy mindenki tudjon enni belőle még egy szeletet. És még egyet... Egy kis változtatást azért eszközöltem az eredeti recepthez képest; saját ízlésem szerint változtatva a két krém arányát.
Íme a recept
A tésztához 2/3 csésze pirított és durvára tört mandulát; 1 1/4 csésze durvára tört babapiskótát (eredetileg vaníliás ostyát) összekeverünk 1/3 csésze olvasztott vajjal. A keveréket kapcsos tortaforma aljába tapicskoljuk, úgy, hogy az oldalaira is jusson belőle, kis kosárka módjára. 180 fokos sütőben kb. 8 perc alatt elősütjük; majd teljesen kihűtjük. A hangsúly a durvára tört hozzávalókon van; istenien kiegészítik a krémes tölteléket. Egyébként érdemes a mandula közé némi kesudiót is keverni; a lágyabb, kissé olajosabb íze miatt remekül passzol a csokihoz!
A töltelékhez 25 dkg jófajta fekete (keserű v. ét-) csokoládét nagyobb darabokra tördelve, vízfürdő felett megolvasztunk. Mindeközben 250 gramm mascarpone krémsajtot ízléstől függően (az eredeti recept ugyan 1 csésze cukrot ír; de én a tapasztalatokból okulva a második adagnál már kissé mérsékeltem a cukor mennyiségét); fél, vagy negyed csésze cukorral, 1 vaníliarúd kikapart magocskáival, 3 tojással krémesre keverünk. Hozzáadunk 1 csésze tejfölt és 1/4 csésze mandulalikőrt (Amaretto). Amikor a krém összeállt; felét (vagy ahogyan én is tettem, mindössze 1/3-át) összekeverjük a már langyosra hűlt olvasztott csokoládéval. Ezzel a réteggel beborítjuk az előre elkészített és kihűtött tota-alapot; óvatosan a tetejére kanalazzuk a maradék "sárga" krémet; és 170 fokos sütőben kb. 50 percig, lehetőleg ajtónyitás nélkül sütjük. Csukott ajtónál hagyjuk a lekapcsolt sütőben kb. fél óráig, majd kihűtjük és tálalás előtt hűtőszekrényben jól behűtve kínáljuk.
Miért adtam kevesebb krémet a csokoládés réteghez? Mert egyszerűen fantasztikus, ahogy a sűrű csokoládés réteg tetejében egy lágy mascarponés, a tejföl miatt kicsit fanyarabb ízvilágú krém alkot párost a ropogós mandula-ágyon. És a cukor mennyiségét is azért csökkentettem, mert szerintem az eredeti recept szerint a túl sok cukor túlságossan édessé varázsolja a desszertet, elveszi a csokoládé fantasztikusan telt és bársonyos ízét.
Kisebb tortakosárkákban elkészítve nagyszerű party-desszert válhat belőle.
2006. május 15., hétfő
Fabulous favorites festival (WBW/IMMB)
Well, to tell you the truth it's a while since I didn't write. You know, it was for my job. But now I'm here again with a traditional Hungarian recipe accompanied by a French wine. International combination for the sake of Fabulous Favourites Festival, hosted by Lenndevours.
You may know this recipe, this is one of the most loudest Hungarian dish with memorable ingredient: grounded red paprika. We cook it according to the traditional instructions from the 19th when it's most important spice, the ground paprika has entered into our life. Simple to cook, and a feast to eat. When you've eaten too much pörkölt (in English: stew) but you still have some in you fridge, do a meaty gulyásleves (goulash soup) with vegetables like carrots and other root crops. When you want something else, put string beans and tarragon into it - and you've made a Transylvanian soup. Or chop the meat with the gravy, fill pancakes with it, roast it - you've made an excellent hors-d'oeuvre.
I really like to make stew. I chop the onions, add the meat and spices and let it boil until it's finished. Simple but when our friend comes to us, they always want to eat stew. And to eat stew is the best way to taste rich, red wines. This food accompanies well the heaviest, dry, tannic wines. Or the dry, tannic wines accompany well this traditional dish made of beef? If you want, give it a try and let me know, what's your opinion.
About the wine: one of our French friend gave us a souvenir from his homeland weeks ago. We waited the perfect time to taste it with a suitable dish. And this was that. I've never tasted wines from Bandol before. And I've never heard about wines from Bandol, so I was a beginner to taste it. To make red wines in Bandol, you have to have at least 50% of "mourvédre" within. This grape feels at home only in that region, and it gives the unique character of Bandol wine. In our bottle the other ingredient was the grenache, a spanish variety (only 5%, the 'rest' is mourvédre).
For the first taste it seems like a young wine (altough it is from 1999) with sweet fruity and earthy, herby tones on the nose. It has firm tannins, balancing acidity and long finish. Thank you, Henri and Agnes Gaussen this nice wine. And thank you, Renaud to suprise us!
The recipe
1000 gramms boneless beef chuck, cut into 4x5-cm piece; 3 onions - sliced; 1-2 talbespoon red paprika (ground); salt and pepper; water and fine red wine
Braise the onions in a dash of oil and add 2 teaspoons salt. When the onion is tender, set it aside, sprinkle the paprika into it and stir it well. Add immediately a cup of water (you have to be fast: the paprika turn into bitter easily if it burns). Then add the meat, flavour it with salt and pepper and pour red wine until it cover the meat pieces well - the gravy has to be twice as high as the meat pieces. Cook it on low setting for about 2-3 hours or until the beef is tender.
For garnish, I add boiled potatoes (peel the potatoes, chop into 4 pieces, boil it in salty water, seasoned with caraway seed). Or you can give noodles (galuska or nokedli in Hungarian) - I always make it on my own, but I know, the simpliest way is to buy a package and cook it according to instructions. If you feel like to make it at home, I can give you the recipe with some useful instructions! Don't hesitate, I help you!
18:38| Borkóstolások | Ételek | Aubergine
2006. május 4., csütörtök
Ropogós karamellbundába bújt ananászfalatok jéghideg öntettel
Már nagyon vágytam egy nyári ízre. Talán azért, mert a tavasz előbújt és megmutatta szépségét, vagy csupán az édesség iránti olthatatlan vágyam hajtott.. Lassan túl kell lépnem mérhetetlen csokoládé-függőségemen. Ha desszertől van szó, rögtön egy dolog villog előttem: csoki-csoki-csoki-csoki. Már látom a színes neonreklámokat, amúgy Gombóc Artúr módra: kerek csokoládé, szögletes csokoádé, lyukas csokoládé... stb. Furcsa, hogy pillanatok alatt jókedvre derülök egy tábla szép, sötét színű nyalánkságtól...
Hogy valami "színt" vigyek a hétköznapokba, és a boldogsághormonok is előjöjjenek; eszembe jutott Nigella Nyár mindörökké (Forever Summer) című könyve (és a könyvet megelőző filmsorozat). Imádom, ahogyan játszik az ételekkel, olyan könnyedén készíti a legbonyolultabb fogásokat is, hogy még annak is kedve támad főzni, aki életében nem látott fakanalat sem. És bírom azt is, nem szégyenli bűnös szenvedélyét: jóízűen eszik csokit, tésztás ételek garmadát, és nem hátrál meg az alkohol koktéloktól sem. Ide nekem az egész életet, had faljam fel!
Így hát kölcsönvettem egy ötletet: az eredeti recept szerint a grillezett ananász-nyársakat fincsi csokis mártogatóssal kínálja a csaj. Én, hogy megpróbáljak elszakadni mániámtól, kiváltottam a csokit; és mondhatom, így is remek lett: ropogós karamellbundába bújt forró ananászfalatok jéghideg öntettel.
A recept
Fogj egy ananászt, vágd félbe, hámozd ki a szúrós burkából, távolítsd el a középső fás torzsát is (ha éppen kompótot főzöl, dobd bele, isteni íze lesz tőle). A gyümölcsfeleket vágd fel vaskosabb szeletekre. Fogj egy nagy serpenyőt, karamellizálj benne 6-7 evőkanál cukrot (a lehető legerősebb hőfokon tedd!). Amikor már egységesen aranybarna színű; dobd hozzá az ananász kockákat, és kevergetve pirítsd mindaddig, míg valamennyi szelet szép barna, karamelltől csillogó mázat nem kap. Ehhez körülbelül öt perc kell. Tálaláskor helyezd a forró szeleteket jófajta vanília jégkrém gömböcskékre. A jégkrém az ananász forróságától pillanatok alatt folyós, de jéghideg öntetté alakul. Fantasztikus ízhatás!
Ha valóban a legnagyobb hőfokon sikerül az ananászt karamellizálni, eléred, hogy a gyümölcsszeletekre ragadó karamell ropogóssá váljon, ha gyors is vagy, a nagy hő hatására nem ereszt levet, tökéletes, kívül roppanós, belül forró lédús kockákká alakul az ananász.
2006. május 1., hétfő
Jó bornak nem kell cégér
Nem éppen a legszebb tavaszi napok egyikén indultunk útnak, de már szükségét éreztük, hogy üdvözöljük kedvenc vidékünket, így a hét végén autóba pattantunk és meg sem álltunk Szigligetig. Illetve megálltunk. A szomszédos Szent-György hegyen, hogy bevásároljunk egy kedves pince 2005-ös év boraiból. A rémhírekkel ellentétben született egy-két kitűnő bor tavaly is a hideg és csapadékos nyár ellenére. Aki bátor volt, és a tőkéken hagyta a szőlőt egészen októberig, némileg tompíthatta a nem éppen nyár-szerű nyár hátrányait. Így tett a hegy egyik kitűnő borásza is, a bioborokat előállító Szászi Endre. Elégedett lehet, hiszen 2005-ös olaszrizlingje ezüstérmet kapott Tapolca város borversenyén.
Bor-raktárunkat gyarapítottuk egy-két újabb üveg finomsággal, és sajnálkoztunk, hogy a tavaly nyáron kóstolt borokból már nem tudunk vinni, elfogyott mind egy szálig.
Később tovább töprengve rájöttem, nem is annyira nagy baj ez. Legalábbis a borászoknak biztosan nem. A minap olvastam egy cikkben, hogy a francia kollégák abszolút toplistások a pincéknél közvetlenül értékesített borok terén. Ma még kicsiny hazánkban, hogy egy borászat el tudja adni termését, kell egy kis segítség. Persze tisztelet a kivételnek. Itt van mindjárt a Szászi pince. Kis családi vállalkozásként a termelt borok nagy részét a borkedvelő turisták minden ráhatás nélkül, a jól sikerült kóstolók után meg is veszik. Vannak visszatérő vásárlók, mint mi is; akik képesek több száz kilométert megtenni csak azért, hogy a hőn áhított szürkebarátból vehessenek még. Hírét visszük ugyan a jó bornak, de talán mire legközelebb arra járunk, már nincs is belőle. És dehogy okoz ez problémát! A borásznak persze hogy nem, hiszen szinte azonnal megtérül befektetése. De engem is büszkeséggel tölt el a tudat, örülök és szurkolok, hogy a sok "nagy" borászat (itt inkább a fizikai nagyság a mérvadó) mellett azok a családi vállalkozások is meg tudják mutatni, mit is tudnak, akik mögött nem áll külföldi tőke, nem a régi szétbombázott állami vállalatok már "bejáratott" területeiből préselik a nedűt. Igazi hozzáértéssel, szeretettel készítik a bort.
Okozott már nekem csalódást számos, a boltok polcain elit helyen álló, valaha talán tényleg jó termékekkel megjelenő híresnek nevezett pince; ma már silányabb minőségű, de a régebben megszerzett piaci "hírnév" álcája miatti magasabb árkategóriájú borával. Már nem hajt a kíváncsiság, hogy egy szaktekintélyek által egekig magasztalt nedűt én is megkóstoljak. Sokkal inkább saját utamat járom, igyekszem felfedezni azokat az értékeket, amelyek egyelőre még eldugottan, távol a sajtó visszhangos és dicsfényes világától nőnek és növekednek.
Rólam
Szeretek enni. Szeretek főzni. Szeretem a szép borokat. Szeretem az életet...Linkek
Régiek
- 2013. 01. 01.
- 2008. 02. 01.
- 2008. 01. 01.
- 2007. 12. 01.
- 2007. 10. 01.
- 2007. 09. 01.
- 2007. 08. 01.
- 2007. 07. 01.
- 2007. 06. 01.
- 2007. 05. 01.
- 2007. 04. 01.
- 2007. 03. 01.
- 2007. 02. 01.
- 2007. 01. 01.
- 2006. 12. 01.
- 2006. 11. 01.
- 2006. 10. 01.
- 2006. 09. 01.
- 2006. 08. 01.
- 2006. 07. 01.
- 2006. 06. 01.
- 2006. 05. 01.
- 2006. 04. 01.
- Jelen
